|
I.e.59-ben az Arno és Mugnone folyók elágazásánál Cesare a Lex Juliaval elkezd földdarabokat osztani veterán katonáinak. Lex Julia nem más, mint Roma köszönete a légiósoknak, akik több éves kemény szolgálat után "leszereltek", mint jutalom kaptak egy darab földet, hogy tudjanak ott gazdálkodni. De sajnos a paraszti élet a kard után nem mindenkinek tetszett.
A terület a folyók miatt nem volt éppen a legegészségesebb, mivel a föld mocsaras volt, de pont ezért a katonai csapatok könnyen mozoghattak különösebb akadály nélkül. Mint minden olyan városban, amit a rómaiak alapítottak egy módja volt a várostervezésnek: leginkább egy katonai táborra hasonlított, mivel volt két főutcája, a cardo és a decumano, egy városfal 4 kapuval, amin keresztül a lakott területre lehetett bejutni. A babonának fontos szerepe volt ezért egy szerzetes döntötte el a madarak repülését megfigyelve, hogy merre legyen a decumano (Kelet-Nyugat) majd másik irányba fordulva behatárolta a cardo (Észak-Dél) irányát. A két főutca találkozásánál volt a foro, azaz a középpont, amit egy templom építésével jelöltek, az Istenek kedvében járva. A két főutca mentén elkezdték beépíteni a várost, ami leginkább egy nagy hálóra hasonlított.
|
 |
 |
 |
|
A római kori Firenzének ugyanúgy volt fürdője (Terme), kikötője az akkor még hajózható Arno folyó partján, de nem hiányzott az Anfiteatro sem, mint minden római városban. Így növekedett ez a város váltakozva a jó szerencse és a rossz szerencse csillagzata alatt. Romának nagyon fontos szerepe volt ebben a növekedésben, hiszen tudjuk, hogy Firenze i.sz. II. századtól kezdve a Mediterrán Etruria legfontosabb központja. A lakosság száma a II. és a III. sz. között meghaladja a 10.000 főt és Róma után a második legnagyobb város. Ezt mutatja nekünk az akkori firenzei anfiteatro, ami csak egészen kicsivel maradt le a ma is látható római mellett, ami akkor a firenzeiknek külön büszkeséget okozott és ahol többek között nézhették a gladiátorok harcát. Egy-egy ilyen előadás akkor olyan lehetett, mint ma egy vasárnapi focimeccs a stadionban. |
|
 |
|
 | |
|
A nyugat-romai birodalom bukása (476) valamint a barbárok támadásai Firenzét sem kímélik, ámbár a város az első csapásokat kivédi, de a gazdasági élete hanyatlásnak indul és szép lassan, 550-től kezdve elveszíti fontos pozícióját. Az a pár század, ami alatt a pogány Mars Istent tisztelő Firenze átalakul keresztény várossá és Szent Ambrus felszenteli az első keresztény templomot, a San Lorenzot, nem elegendő a fennmaradáshoz. A gót Radagaiso támadását 405-ben Stilicone segítségével leverik, de az érdem az akkori védőszentnek Szent Reparatanak tulajdonítják és hálából építenek neki egy templomot. Majd a VI.sz. második felétől szép lassan bekövetkezik a hanyatlás; először a bizánciak hódítják meg Firenzét, majd a VII-VIII. században a longobárdok végül az őket leverő frankok lépnek előre, akik létrehozzák a Karoling császárságot. A X. században felbomló frank császárság utóda a német-római császárság lett aminek keretében élt Itália északi és középső része. Korántsem egységes birodalom, hanem számos fejedelemség és egyéb hűbérurak birtokainak laza együttese. 962-ben I. Ottót császárrá koronázzák Romában helyreállítva ezzel a belső viszályokat. Firenzének bölcs uralkodója, akinek a törvényein keresztül a város megteszi az első lépéseket az önállóság felé.
1000 előtt Toszkánai Ugo márki lép színre, aki ismét Firenzét szeretné a Tusciani hercegség székhelyévé tenni, mivel ezt a szerepet Lucca városa elvette tőle 774-ben. Az ő édesanyjának Willa német hercegnőnek köszönhetjük az egyik legrégebbi bencés apátság (Badia Fiorentina) alapítását 978-ban. A templom sok átalakítás után mai formáját a 1600 években kapta.
Matild grófnő uralkodása alatt (1069-tol 1115-ig) elkészül Firenze első (valójában a negyedik) állami városfala (1078), amit Dante majd "régi falnak" hív. Ez az erőskezű uralkodónő a pápaság és császárok közötti hatalmi harcban bátorsággal kiállt az egyház mellett és sokszor ő vette át az irányítást. Éppen az ő Canossai kastélyában, 1077-ben IV. Henrik császár behódol VII. Gergely pápának.
A XII. és XIII. században a lakosság száma rohamosan megnő és kereskedelmileg is megerősödik a város. A cserekereskedelem a szomszédos országokkal nagy segítségükre van ebben a fejlődésben. A firenzei kézművesek ügyességének híre túllép az országhatáron és egyre több rendelést kapnak. Rájönnek az egység fontosságára és elkezdenek kisebb csoportokban gyűlni a hasonló szakmát végző kézművesek. A legjobban a gyapjú gyártása fejlődik. 1100 korul már kb. 30.000 lakosa van a városnak és ez a növekedés maga után vonja egy új városfal készítését, ami 1176-ban el is készül és magában foglalja az Arno folyó egy részét és annak túloldalát.
|
|
|
|
|
|
| GOLF |
| 10km-re a B&B Kingától található egy 1992-ben nyitott csodálatos golf pálya amely megnyitása után egyből Olaszország legexkluzivabb pályája lett. |
| Bővebben » |
|
|
| BORKÓSTOLÓ |
| A régi Monte Croce területén, ami először a Guidi bárok majd Firenze Püspökének a tulajdonában volt a Pazzi család megépítette saját kastélyát |
| Bővebben » |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
